A SEZ DK a.s. társaság ÁLTALÁNOS SZÁLLÍTÁSI FELTÉTELEI

 

I. Bevezető rendelkezések

• A SEZ DK a.s. (székhelye: M.R. Štefánika 1831/46, 026 19 Dolný Kubín) jelen Általános Szállítási Feltételei (a továbbiakban: ÁSZF) az 513/1991. sz. Kereskedelmi Törvénykönyv és módosított változatai 273.§-a értelmében vett kereskedelmi feltételek, amelyek keretmegállapodás, szerződés, megrendelés-visszaigazolás, árajánlat vagy bármely más szerződéses jellegű dokumentum mellékletét, valamint szerves részét képezik.
• Amennyiben a szerződésben másként nem állapodtak meg, jelen ÁSZF az irányadó az áruk, szolgáltatások vagy munkák megrendelője (a továbbiakban: „megrendelő”) és a SEZ DK a.s. társaság (a továbbiakban: „szállító”) közötti adásvételi szerződésre, áruszállítási szerződésre, szolgáltatásnyújtási szerződésre és vállalkozási szerződésre vonatkozóan, függetlenül attól, hogy milyen konkrét szerződéstípus jött létre közöttük. Az igényelt áruk, szolgáltatások vagy munkák (a továbbiakban: „szállítmány”) részleteiről szerződésben állapodnak meg.
• Ha a szövegben az „eladó” kifejezés szerepel, az a vállalkozót, azaz a szolgáltatót, a szolgáltatást, illetve a teljesítést nyújtót is jelöli. Ha a szövegben a „vevő” kifejezés szerepel, az a szolgáltatások, illetve a teljesítések megrendelőjét is jelenti.
• A megrendelés megrendelő általi leadása egyet jelent jelen ÁSZF teljes körű, fenntartások nélküli elfogadásával. Megrendelő vásárlási vagy egyéb kereskedelmi feltételei nem vehetők figyelembe.
• Az általános szállítási feltételektől való eltérések csak akkor érvényesek, ha azokat az eladó írásban (pl. szerződésben) megerősíti.

1. Ajánlatok

• Szállító ajánlatai nem kötelező érvényűek, kivéve, ha az ajánlatból más következik (pl. az ajánlat érvényességi idejének meghatározása).
• Az ajánlattételi, szerződési és projektdokumentumok szállító hozzájárulása nélkül nem sokszorosíthatók és nem bocsáthatók harmadik felek rendelkezésére. Abban az esetben, ha a megrendelés nem valósul meg, szállító bármikor jogosult a dokumentumok visszahívására, és megrendelő vállalja, hogy azokat haladéktalanul visszaküldi.

• A szerződés megkötése
  • A Szerződés akkor tekintendő megkötöttnek, (i) ha azt a megrendelő és a szállító nevében vagy részéről aláírásra jogosult személyek aláírták, (ii) ha megrendelőnek kézbesítették a megrendelés írásbeli visszaigazolását, vagy (iii) ha szállító a megrendelés kézhezvételétől számított 14 munkanapon belül a megrendelés szerinti szállítmányt elküldte, és írásban értesítette megrendelőt a szállítmány elküldéséről, vagy (iv) a megrendelés szerinti szállítmányt 10 munkanapon belül átadta megrendelőnek, ha a szállítmány jellegére tekintettel észszerűen feltételezhető, hogy az előzetes írásbeli visszaigazolás nélküli szállítás nem okoz indokolatlan nehézséget megrendelőnek.
  • A szerződés az árajánlat, a megrendelés és a megrendelés visszaigazolása alapján jön létre, és csak akkor tekinthető megállapodottnak, ha a megrendelés visszaigazolása a megrendelés minden elemét teljes mértékben, eltérés nélkül megerősíti, illetve ha szállító a 3.1. pont (iii) vagy (iv) alpontja szerint, vagy a megrendeléssel összhangban teljesít. Ez nem érinti szállító azon jogát, hogy a megállapodott határidő előtt teljesítsen.
  • A katalógusokban, prospektusokban és hasonlókban megadott információk csak akkor kötelező érvényűek, ha szállító a megrendelés visszaigazolásában vagy a szerződésben kifejezetten hivatkozik rájuk.
  • A szerződés további módosításai és kiegészítései csak akkor érvényesek, ha azokat mindkét fél írásban megerősíti.
  • Szállító nem köteles a szerződéses teljesítésre, ha a teljesítést a nemzeti vagy nemzetközi kereskedelmi és vámjogszabályokból, illetve embargókból vagy egyéb szankciókból eredő korlátozások akadályozzák.
  • A szállítói megrendelésnek mindenekelőtt a következőket kell tartalmaznia:

1. a szállítmány részletei (mennyiség, típus, teljesítés jellege),
2. ha a szállítmány összeszerelést, telepítést, üzembe helyezést vagy egyéb munkálatokat tartalmaz, azt a megrendelésben kifejezetten fel kell tüntetni,
3. szállítási határidő,
4. költségvetés, vagy a szállítmány teljes ára ÁFA nélkül, amelyet szállító ajánlatának megfelelően határoztak meg,
5. fizetési feltételek,
6. a szállítás országában érvényes közösségi adószám,
7. egyéb szállítási feltételek.
   • Szállító megrendelő rendelését annak kézhezvételétől számított 10 munkanapon belül megvizsgálja, és írásban nyilatkozik a megrendelésről. Szállító jogosult megrendelő rendelését visszaigazolni, a rendelésre ellenajánlatot tenni vagy a rendelést elutasítani. Ha szállító a megadott határidőn belül nem válaszol a rendelésre, az a megrendelés elutasításának minősül.

1. Ár és fizetési feltételek

• Eltérő megállapodás hiányában szállító gyárában megadott árak érvényesek. Az ár nem tartalmazza a csomagolást, a rakodást, a fuvart, a szállítást, a biztosítást, a vámot és az áfát. Ha a szállítással kapcsolatban új díjak merülnek fel, illetve annak díja, adó- és egyéb költségei emelkednek, azokat a vevő viseli. Amennyiben a szállítmány kézbesítéséről állapodtak meg, ezt és a vevő által kért fuvarbiztosítást külön kell felszámítani. A kirakodást és a kezelést azonban ez az elszámolás nem tartalmazza. A csomagolást szállító csak mindkét fél által aláírt megállapodás alapján veszi vissza.
• Ha a megrendelés eltér az eredeti ajánlattól, szállító fenntartja a jogot, hogy az árat ennek megfelelően módosítsa.
• Az áru vagy szolgáltatás árának az adókötelezettség keletkezését követő csökkenése (pl. árengedmény) esetén szállító nem számít fel áfa-korrekciót (nem állít ki jóváírást).
• Az árat a szállító bankszámlájára kell megfizetni a megállapodás szerinti összegben, mindenféle levonás, beszámítás vagy visszatartás nélkül. Megrendelő árfizetési kötelezettsége akkor teljesül, amikor szállító számláján a jóváírás megtörténik.  
• Az árak meghatározása az ajánlat időpontjában érvényes költségek alapján történik. Ha a szállítási határidőig a költségek az alkalmazandó jogszabályok (pl. vám- és adószabályok), banki kamatlábak és egyéb, a szerződés megkötésekor előre nem látható feltételek változása miatt emelkednek, szállító jogosult az árakat ezeknek megfelelően módosítani.
• Ha megrendelő az árat megfelelően és időben nem fizeti ki, szállító megrendelővel szemben fennálló efféle követelésének biztosítása érdekében megrendelő köteles szállító felhívására, legkésőbb szállító felszólításának kézhezvételétől számított 3 napon belül szállítóra engedményezni a harmadik feleknek történő továbbértékesítésből származó, a ki nem fizetett árnak megfelelő követelését; megrendelő köteles a harmadik feleket értesíteni szállító tulajdonjog-fenntartásának fennállásáról.
• Megrendelő csak szállító előzetes írásbeli hozzájárulásával jogosult a szállítóval szembeni követelését egyoldalúan beszámítani. Szállító mindenféle követelést jogosult egyoldalúan beszámítani. Megrendelő csak szállító előzetes írásbeli hozzájárulásával jogosult a szállítóval szembeni követelését harmadik félre engedményezni.
• Ha az árról devizában állapodtak meg, és megrendelő késedelmes fizetése miatt szállítónak árfolyamvesztesége keletkezik azzal, hogy az euróra átszámított kifizetett összeg a Szlovák Nemzeti Bank által közzétett, euró és az adott valuta közötti devizapiaci árfolyam szerint a kifizetés napján alacsonyabb, mint az az összeg, amelyet az ár szabályos és időben történő rendezése esetén fizettek volna, szállító az így keletkezett árfolyamveszteséget jogosult megrendelővel szemben szállító írásbeli fizetési felszólítása alapján követelni.
• Amennyiben megrendelő az ár megfizetésével késedelembe esik, szállító jogosult megrendelővel szemben késedelmi kamatot követelni, amelynek mértéke a késedelem minden egyes megkezdett napjára vonatkozóan az esedékes összeg (áfával együtt) 0,05%-a. Szállító jogosult megrendelőnek a késedelem meghatározott időtartamára késedelmi kamatot felszámítani az esedékes összeg kifizetését, vagy a szerződés megszűnését követően egy összegben, vagy részletekben. Az így felszámított késedelmi kamat esedékessége a számla keltétől számított 14 nap. Szállítónak megrendelő késedelmes fizetéséből eredő kártérítési jogát a késedelmi kamat megfizetése nem érinti.
• A megrendelt javítások esetében szállító elvégzi a szükségesnek és célszerűnek ítélt munkálatokat, amelyeket a tényleges költségek alapján számol el. Ez vonatkozik azokra a teljesítésekre és kiegészítő teljesítésekre is, amelyek szükségessége és célszerűsége a megrendelés teljesítése során válik nyilvánvalóvá, anélkül, hogy erről megrendelőt külön tájékoztatni kellene.

1. Szállítás

5.1 A szállítási határidő az alábbi időpontok közül a legkésőbbi időponttól kezdődik:

(a) a megrendelés visszaigazolásának vagy a szerződés aláírásának dátuma,

(b) az az időpont, amikor megrendelő a rá vonatkozó valamennyi műszaki, kereskedelmi és egyéb követelményt teljesíti,

1. az a nap, amikor szállító megkapja az áruk leszállítása előtt fizetendő előleget vagy biztosítékot.
   • A telepítéshez szükséges hatósági engedélyt és harmadik fél esetleges hozzájárulását megrendelő biztosítja. Ha ezt az engedélyt illetve hozzájárulást nem adják ki időben, a szállítási határidő ennek megfelelően meghosszabbodik.
   • Szállító jogosult részszállításokat vagy előszállításokat teljesíteni és elszámolni. Megrendelő vállalja, hogy az ilyen szállításokat elfogadja.

5.4 A megállapított szállítási határidő érvényes, kivéve, ha olyan előre nem látható, vagy a felek akaratától független körülmények merülnek fel, mint például vis maior esetek, amelyek lehetetlenné teszik a határidő betartását. E körülmények közé tartoznak a fegyveres konfliktusok, a hatósági beavatkozások és tilalmak, a szállítás vagy vámkezelés okozta késedelmek, a szállítás során okozott károk, az energia- vagy nyersanyaghiány, a szállítmány egy fő vagy fontos részének működésképtelensége, a munkaügyi konfliktusok, valamint egy alapvető, nehezen pótolható beszállító kiesése. A fent felsorolt körülmények akkor is indokolják a szállítási határidő meghosszabbítását, ha azok alvállalkozóknál történtek.

5.5 Amennyiben a szállításra kész áru a szállító hibáján kívül nem szállítható el, vagy megrendelő nem kívánja a szállítást, szállító a megrendelő költségére tárolhatja az árut, miközben a szállítmányt elküldöttnek kell tekinteni. A megállapodott fizetési feltételeket ez semmilyen módon nem érinti.

5.6 Abban az esetben, ha felek írásban megállapodnak egymás között a szállítási késedelem esetére vonatkozó kötbérről, azt a következőképpen kell végrehajtani:

       A teljesítésben bekövetkezett, bizonyíthatóan a szállító kizárólagos hibájából eredő késedelem megrendelőt késedelmi kártérítésre jogosítja, amelynek összege nem haladhatja meg a teljes szállítmány azon részei értékének 1%-át, amelyeket a késedelem miatt nem lehet felhasználni, feltéve, hogy megrendelőnek ezáltal bizonyíthatóan ilyen összegű kára keletkezett.

       A fenti összeget meghaladó kártérítési igény érvényesítése, valamint megrendelő elállása a szerződéstől a fenti okokból kizárt.

       Ha ilyen megállapodás nem jött létre írásban, a szállítási késedelem miatt semmilyen kártérítési igényt nem lehet érvényesíteni.

1. Szállítás, az áru sérülésének kockázata, a tulajdonjog megszerzése

6.1 Az áru sérülésének kockázata abban az időpontban száll át megrendelőre, amikor az árut az eladótól átveszi, vagy ha ezt elmulasztja, akkor abban az időpontban, amikor szállító lehetővé teszi számára, hogy az áruval rendelkezzen, és megrendelő nem veszi át az árut.

6.2 Az olyan teljesítések esetében, amelyek nem képezik az áruszállítás vagy a részleges szállítás részét, a teljesítés helye az a hely, ahol a teljesítés megvalósult. A teljesítés vagy a részleges teljesítés átadását követően a sérülés kockázata megrendelőre száll át.

6.3 A szállítmány megrendelő miatti késedelmes feladása esetén a sérülés kockázata a szállítmány lehetséges feladásának napján száll át megrendelőre.  Ha a szállításról a visszavonás lehetőségével állapodtak meg, az árut legkésőbb a megrendeléstől számított 1 év elteltével visszavontnak kell tekinteni. Az Eladó teljesítésétől függő valamennyi határidő a megadott időpontoktól kezdődik.

6.4 A külön megállapodás szerinti minőségellenőrzések vagy próbaüzemek nem érintik a teljesítés helyére vagy a sérülés kockázatának átszállására vonatkozó rendelkezéseket.

6.5. A szállítmány tulajdonjoga csak a vételár, a kamatok és a szállítással kapcsolatos egyéb költségek teljes kifizetését követően száll át megrendelőre.

VII.  Fizetési feltételek

• Hacsak nem állapodnak meg különleges fizetési feltételekről, az ár 30%-át a megrendelés visszaigazolásának kézhezvételekor, a fennmaradó összeget pedig az áru vagy szolgáltatás leszállításakor kell megfizetni.
• Részszámlázás esetén az adott részletek a számla kézhezvételét követően esedékesek. Ez azokra az összegekre is vonatkozik, amelyek kiszámlázása kiegészítő szállítások vagy az eredeti árakat illető egyéb megállapodások miatt merül fel,
  függetlenül a fő szállításra vonatkozóan megállapított fizetési feltételektől.
• A kifizetések átutalással történnek szállító számlájára, levonások nélkül, a megállapodott pénznemben. Csekk vagy váltó esetleges elfogadása mindig csak a fizetés érdekében történik. Minden kapcsolódó kamatot és költséget (például behajtással és kedvezménnyel kapcsolatos kiadásokat) megrendelő visel.
• Megrendelő nem jogosult a kifizetések visszatartására vagy beszámítására jótállási vagy egyéb kölcsönös követelések miatt.
• A fizetés azon a napon tekintendő teljesítettnek, amikor eladó azzal rendelkezhet (azaz annak Eladó számláján történt jóváírásakor).
• Abban az esetben, ha megrendelő a megállapodott fizetéssel vagy más teljesítéssel késedelembe esik, szállító az alábbiakat teheti:

(a) saját kötelezettségeinek teljesítését a késedelmes kifizetések vagy egyéb teljesítések teljesítéséig elhalaszthatja,

(b) ennek megfelelően meghosszabbíthatja a szállítási határidőt,

1. követelheti a vételár teljes hátralékának azonnali kifizetését, és az esedékesség napjától kezdődően napi 0,05%-os késedelmi kamatot számíthat fel, hacsak szállító magasabb költségeket nem igazol; vagy észszerű további határidő be nem tartása esetén elállhat a szerződéstől,

(d) elszámolhat per előtti költségeket, különösen a felszólítások és a jogi képviselet költségeit.

7.7 Megrendelő vállalja, hogy valamennyi kiszámlázott összeg nemfizetése esetén a szállítóra engedményezi a szóban forgó áruk továbbértékesítéséből származó követeléseit annak követelései biztosítékaként, és ennek megfelelő bejegyzést tesz a főkönyveiben vagy a számlákon. Elkobzás vagy egyéb követelések esetén megrendelő köteles felhívni a figyelmet szállító tulajdonjogának fenntartására, és őt haladéktalanul értesíteni.

7.8 Amennyiben vevő/megrendelő a szállítói kötelezettség teljesítésének biztosítékaként visszatartotta a szállítmány árának bármely részletét, szállítónak jogában áll a nyújtott biztosítékot egy bank által kiállított kezességvállalási nyilatkozattal vagy garanciával helyettesíteni, amely tartalmilag megfelel a szállítmány ára visszatartott részének formájában nyújtott biztosítéknak; megrendelő köteles az említett kezességvállalási nyilatkozatot vagy garanciát elfogadni, és a szállítónak a szállítmány árának visszatartott részletét haladéktalanul megfizetni a fent említett kezességvállalási nyilatkozat vagy garancia benyújtását követően. Szállító azon joga, hogy a nyújtott biztosítékot kezességvállalási nyilatkozattal vagy garanciával helyettesítse, valamint megrendelő azon kötelezettsége, hogy az említett kezességvállalási nyilatkozatot vagy garanciát elfogadja, és a szállítmány árának visszatartott részletét szállítónak megfizesse, csak akkor nem alkalmazható, ha ezt a jogot a szállító és megrendelő közötti szerződés kifejezetten kizárja.

VIII. Jótállás és a hibákért viselt felelősség

8.1 A megállapodott fizetési feltételek teljesülése mellett szállító köteles az alábbi rendelkezéseknek megfelelően orvosolni a berendezés átadás időpontjában meglévő, annak működőképességét befolyásoló, akár tervezési, akár anyaghasználati, akár kivitelezési hibáit.

8.2 A jótállási idő 24 hónap, kivéve, ha a szállítmány egyes részeire külön jótállási időszakot állapítottak meg. Ez vonatkozik a szállítmány azon részeire is, amelyek szilárdan kapcsolódnak egy épülethez, vagy a földhöz és a talajhoz. A jótállási időszak a sérülési kockázat 6.1. pont szerinti átruházásának napjától kezdődik.

8.3 Megrendelő szavatossággal kapcsolatos jogainak érvényesítéséhez az szükséges, hogy megrendelő haladéktalanul értesítse szállítót a felmerült hibákról, írott formában. A 8.1. pont szerinti hiba esetén az említett módon értesített szállító saját belátása szerint köteles kicserélni a hibás árut, illetve annak hibás részeit, vagy a helyszínen megjavítani, illetve a hiba elhárítása érdekében az(oka)t elküldetni.

8.4 A hiba (panasz) bejelentését írásban, e-mailben vagy faxon kell megtenni, további írásbeli megerősítéssel a szállító székhelyének címére. A panasznak tartalmaznia kell a hiba megjelölését, a hiba helyét és a hiba megnyilvánulásának leírását. Megrendelő köteles a hibáról annak felfedezése után haladéktalanul panaszt tenni. 

8.5 Amennyiben az áru a jótállás hatálya alá tartozó hiba bekövetkezésének időpontjában a Szlovák Köztársaság területén kívül található, megrendelő gondoskodik az áru Szlovák Köztársaságba történő szállításáról, ahol eladó elvégzi a hibás áru javítását. Abban az esetben, ha az áru a jelen cikkben meghatározott okok miatt hibás, szállító megtéríti megrendelőnek a szokásos szállítási költségeket, és saját költségén gondoskodik a hiba kijavításáról, vagy a hibás áru hibátlanra történő cseréjéről (jogos panasz). Amennyiben bebizonyosodik, hogy az áru nem a jelen cikkben felsorolt okokból hibás, az áru szállításának és a panasz rendezésének (vizsgálatok stb.) minden költsége megrendelőt terheli (jogosulatlan panasz).   

8.6 Ha az áru szállító tervezési adatai, rajzai, modelljei vagy egyéb specifikációi alapján készül, szállító csak annak helyes kivitelezéséért felel.

8.7 A jótállás kizárja azokat a hibákat, amelyeket nem a szállító okozott a telepítés és összeszerelés során, hanem a megrendelő, nevezetesen a nem megfelelő műszaki támogatás, a telepítési követelmények be nem tartása, az alkatrészek túlterhelése a szállító által megadott teljesítményen túl, a felelőtlen vagy helytelen kezelés és a nem megfelelő üzemanyagok használata következtében; ez vonatkozik a megrendelő által szállított anyagból eredő hibákra is. Eladó nem felel harmadik felek, légköri kibocsátások, túlterhelés és a kémiai behatások által okozott károkért. A jótállás nem terjed ki a természetes elhasználódásnak kitett alkatrészek cseréjére.

8.8 A jótállás azonnal megszűnik, ha szállító írásbeli hozzájárulása nélkül megrendelő maga, vagy szállító által nem kifejezetten felhatalmazott harmadik fél segítségével a szállított árun bármilyen módosítást, javítást vagy egyéb beavatkozást végez. Szállító a fentiekből eredő követeléseket nem ismeri el. Az eredeti jótállási idő nem hosszabbodik meg a hiba jótállás keretében történő kijavítása miatt.

8.9 A 8.1-8.6. pontok rendelkezései ebben az értelemben az egyéb jogalapon felmerülő hibákért való felelősséget illető igények érvényesítésére is vonatkoznak.

1. A szerződéstől való elállás
   • Megrendelő szerződéstől való elállásának előfeltétele a szállító súlyos kötelezettségszegése miatt bekövetkezett szállítási késedelem, valamint a megrendelő szállítónak címzett írásbeli értesítésében megadott póthatáridő eredménytelen lejárta. A szerződéstől való elállás szállító cégjegyzés szerinti székhelyére címzett ajánlott levélben lehetséges.

9.2 A 7.6(c) pontban foglalt eset kivételével szállító jogosult a szerződéstől elállni:

1. a) ha a szállítás teljesítése, esetleg a teljesítés megkezdése vagy folytatása a megrendelő részéről felmerülő okok miatt lehetetlenné válik, vagy megrendelő észszerű póthatáridő kijelölése ellenére késlekedik kötelezettségei teljesítésével,

(b) ha kétségek merültek fel megrendelő fizetési képességét illetően, valamint megrendelő szállító kérésére nem fizette ki az esedékes számlákat, illetve nem fizet előleget, sem megfelelő biztosítékról nem gondoskodott az áru leszállítása előtt; vagy

(c) ha a szállítási határidőnek az 5.4. pontban említett körülmények miatti meghosszabbítása az eredetileg megállapodott szállítási határidő több mint felét, de legalább 6 hónapot tesz ki.

9.3. Ha az egyik szerződő fél vagyonát illetően fizetésképtelenségi vagy csődegyezségi eljárás indul, vagy a fizetésképtelenségi eljárás indítását célzó javaslatot vagyon hiányában elutasítják, a másik szerződő fél jogosult a szerződéstől póthatáridő megjelölése nélkül elállni.

• Szállító kártérítési követeléseitől függetlenül, a szerződéstől való elállás esetén az addig megvalósult teljesítések vagy részteljesítések a szerződésnek megfelelően kerülnek elszámolásra és kifizetésre. Ez akkor is érvényes, ha a szállítmányt vagy a teljesítést megrendelő még nem vette át, ahogyan szállító előkészítő tevékenységeire is. Szállítónak a már leszállított tételek visszakövetelése is jogában áll.

1. Kártérítési felelősség

10.1 Szállító csak akkor felel károkért, ha bizonyíthatóan megszegte a kötelmi jogviszonyból eredő kötelezettségét.

10.2 Amennyiben megrendelő nem tartja be a szerelésre, üzembe helyezésre és használatra vonatkozó általános érvényű feltételeket (például a használati utasításban meghatározottak szerint), vagy a típusjóváhagyásra vonatkozó hatósági feltételeket, akkor az ezekből eredő károkért felelősség terheli.

10.3 A 10.1. és 10.2. pont szerinti felelősségkorlátozás valamennyi vevőre és azok további vevőire egyaránt vonatkozik.

1. Ipari, oltalmi és szerzői jog

11.1 Amennyiben szállító megrendelő tervezési adatai, rajzai, modelljei és egyéb specifikációi alapján gyárt árut, megrendelő bármiféle oltalmi jog megsértése esetén köteles megakadályozni a szállítóval szembeni keresetek vagy kártérítési eljárás indítását. Ezekért teljes mértékben megrendelő a felelős.

11.2 A gyártási dokumentumok, mint például tervek, vázlatok és egyéb műszaki dokumentumok, valamint a minták, katalógusok, prospektusok, illusztrációk stb. szállító szellemi tulajdonában maradnak, és a sokszorosítást, másolást, versenyt stb. illetően a vonatkozó jogszabályok hatálya alá tartoznak. A 11.2. pont a végrehajtási dokumentációra is vonatkozik.

XII.  Joghatóság, alkalmazandó jog

• A jelen szerződésből eredő valamennyi jogvitát a Szlovák Köztársaság illetékes bírósága dönti el véglegesen az alkalmazandó jogszabályokkal összhangban, ha szerződő felek másként nem állapodnak meg.
• A szerződésre és az abból eredő kötelmi jogviszonyra a szlovák jog, elsősorban a Kereskedelmi törvénykönyv és a szerzői jogról szóló törvény az irányadó.

XIII. Reexport

• Ha megrendelő a szállító által szállított árut, valamint a vonatkozó dokumentációt – a beszerzési eljárástól és módszertől függetlenül -, illetve a szállító által nyújtott munkákat és szolgáltatásokat (mindenféle műszaki támogatással együtt) harmadik félnek továbbszállítja, megrendelő köteles a (re-) export ellenőrzésére vonatkozó nemzeti és nemzetközi jogszabályok valamennyi alkalmazandó előírását betartani. Az ilyen áruk vagy munkák és szolgáltatások harmadik félnek történő továbbszállítása esetén vevő köteles az Európai Unió (re-) export ellenőrzésére vonatkozó előírásait követni.
• Az áruk, munkák vagy szolgáltatások harmadik félnek történő továbbszállítása előtt megrendelő ellenőrzi és megfelelő intézkedésekkel biztosítja, hogy:

1. az áruk, illetve munkák és szolgáltatások harmadik félnek történő továbbszállítása során az ezeket az árukat, munkákat ás szolgáltatásokat illető szerződések megkötése és közvetítése során, vagy az ilyen árukkal, munkákkal és szolgáltatásokkal kapcsolatos egyéb gazdasági eszközök/források nyújtása során nem sértette meg az Európai Unió, az Amerikai Egyesült Államok és/vagy az Egyesült Nemzetek embargóit, a belföldi kereskedelemre vonatkozó esetleges korlátozásokat figyelembe véve;
2. a szóban forgó árukat, munkákat és szolgáltatásokat nem szánták fegyverkezéssel, nukleáris technológiával vagy fegyverekkel összefüggő tiltott vagy engedélyköteles felhasználásra, kivéve, ha ilyen engedélyt benyújtottak;
3. az Európai Unió és az Egyesült Államok valamennyi vonatkozó szankciós listájának rendelkezéseit betartották az e listákon szereplő vállalatokkal, személyekkel és szervezetekkel folytatott kereskedelem tekintetében.

• Amennyiben a hatóságok vagy az eladó részéről az exportellenőrzési felülvizsgálat elvégzéséhez szükséges, vevő eladó felhívására haladéktalanul annak rendelkezésére bocsátja a végfelhasználóra, a végső szállítás helyére és a szállított áru, illetve a szállító által biztosított munkák és szolgáltatások felhasználásának céljára vonatkozó valamennyi információt, az exportellenőrzésből eredő érvényes korlátozásokkal együtt.
• Megrendelő teljes mértékben rendez minden olyan követelést, amelyet a hatóságok vagy más harmadik felek érvényesítenek szállítóval szemben azért, mert vevő nem teljesítette az exportellenőrzésből eredő jogi kötelezettségeit, és kötelezettséget vállal, hogy az ezzel kapcsolatban felmerülő összes kárt és költséget megtéríti a szállítónak.

XIV.  Titoktartás, adatvédelem

• Bizalmas információnak minősül minden olyan információ, adat, részlet vagy közlés, amelyet az információt szolgáltató fél „bizalmasnak” vagy hasonlónak jelölt, továbbá minden olyan kereskedelmi vagy műszaki információ és adat, amelyet az egyik fél a másik féllel közöl, és amely a szóban forgó szerződés megkötésének céljával kapcsolatos, mégpedig bármilyen adathordozón. Az ajánlatban szereplő olyan információk, amelyek bár nem eredményeznek szerződéskötést, szintén bizalmas információnak minősülnek. Ha a bizalmas információt szóban közlik, a fogadó felet erre a közlés előtt szóban figyelmeztetni kell, majd a bizalmas jelleget a szóbeli közlést követő 3 napon belül írásban meg kell erősíteni.
• Szerződő felek egyike sem jogosult a másik fél előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül bizalmas információkat harmadik féllel közölni vagy bármilyen módon annak rendelkezésére bocsátani. Szerződő felek a bizalmas információkkal összefüggésben kapott dokumentumokat, adatokat és információkat kizárólag a jelen szerződéses jogviszonyban meghatározott célra használhatják fel. Nem minősül a titoktartási kötelezettség megszegésének, ha a jogszabályi kötelezettségek teljesítése során információt adnak ki, vagy ha a szerződéses jogviszonyból eredő követelés vagy jog érvényesítése során bíróság vagy választottbíróság részére információt adnak ki, vagy ha az adott szerződő féllel konszernt alkotó személyeknek, tanácsadóknak, illetve a szerződéses jogviszonyban, vagy a szóban forgó szerződéses viszonnyal összefüggő tevékenységekben részt vevő más személyeknek adnak át információkat, dokumentumokat és adatokat, akiket jogszabály vagy szerződés alapján titoktartási kötelezettség terhel, miközben egyik szerződő fél sem jogosult ezeket a személyeket a titoktartás alól felmenteni. Szerződő felek vállalják, hogy biztosítják, hogy az ilyen személyek tudomást szerezzenek a titoktartási kötelezettségről, és arról, hogy azt szerződő felekkel azonos mértékben kötelesek betartani. A titoktartási kötelezettség nem vonatkozik:

1. olyan információkra, amelyek a szerződéses jogviszony létrejöttekor nyilvánosan ismertek,
2. olyan információkra, amelyeket a szerződő fél valamely jogszabályi rendelkezés vagy a vonatkozó jogszabályi rendelkezés alapján felhatalmazott hatóság határozata alapján hoz nyilvánosságra,
3. olyan információkra, amelyek a szerződéses jogviszony létrejöttének időpontjában már bizonyíthatóan a szerződő fél rendelkezésre állnak,
4. olyan információkra, amelyeket harmadik fél a felhasználás korlátozására vagy a titoktartásra vonatkozó igény nélkül közöl, illetve fog közölni a szerződő féllel.
   • A titoktartási kötelezettség a szóban forgó szerződéses jogviszony megszűnése után is fennmarad. A jelen cikk szerinti kötelezettségek megszegése esetén a jogsértő fél köteles a keletkezett kárt a másik félnek megtéríteni.
   • Megrendelő hozzájárul ahhoz, hogy szállító feldolgozza, összegyűjtse és tárolja megrendelő szerződésben szereplő személyes adatait, valamint a szállítás teljesítéséhez szükséges egyéb személyes adatokat. Ezeket a személyes adatokat szállító feldolgozza, és szállító belső nyilvántartásában tárolja a szerződésből eredő kötelezettségeinek teljesítése és nyilvántartás céljából. Amennyiben megrendelő jogi személy, kijelenti, hogy a szerződés teljesítése során szállító rendelkezésére bocsátott/megadott valamennyi személyes adatot a személyes adatok védelmére vonatkozó hatályos jogszabályoknak megfelelően használt fel, különösen azt jelenti ki, hogy gondoskodott az érintett személyek jóváhagyásáról azt illetően, hogy személyes adataikat a szükséges mértékben szállító rendelkezésére bocsássa.
   • Megrendelő a 14.4. pont szerint érintett személyek hozzájárulását adja, illetve biztosítja a jelen szerződés szerinti szerződéses jogviszony időtartamára, valamint megrendelő jelen szerződés szerint fennálló összes jogának és kötelezettségének teljesítésétől számított további öt (5) éven át.

1. Különleges korrupcióellenes rendelkezések

• Szerződő felek nem tesznek lehetővé, nem hagynak jóvá és nem engedélyeznek olyan tevékenységeket, amelyek következtében szerződő felek és/vagy szerződő felek által irányított személyek az általánosan kötelező korrupcióellenes jogszabályokat megsértenék. A fenti kötelezettség különösen vonatkozik hatóságok képviselőinek vagy alkalmazottainak, és/vagy hatóságok képviselőinek vagy alkalmazottainak közeli hozzátartozói számára történő jogosulatlan teljesítésekre.
• Mindkét szerződő fél kötelezettséget vállal, hogy a másik fél nevében eljáró alkalmazottnak, ügynöknek vagy harmadik félnek nem ajánl fel, nem nyújt, és nem is vállalja, hogy nyújt, illetve nem fogad el, és nem is vállalja, hogy elfogad a másik fél nevében eljáró alkalmazottól, ügynöktől vagy harmadik féltől olyan ajándékot vagy egyéb – akár pénzbeli, akár egyéb – juttatást, amelyre az átvevő a szerződés tárgyalásának, megkötésének vagy teljesítésének időpontjában törvényileg nem jogosult.
• Szerződő felek kötelezettséget vállalnak, hogy haladéktalanul tájékoztatják egymást, ha a szerződés tárgyalása, megkötése vagy teljesítése során korrupcióról szereznek tudomást, illetve annak konkrét gyanúja merül fel.
• A jogi előírásoknak és a belső szabályzatoknak való megfelelés minden beszállítói kereskedelmi folyamat szerves részét képezi. Azok esetleges megsértését a szállító weboldalán található anonim bejelentési rendszeren keresztül jelenthetik: sez.sk.

 

XVI. Záró rendelkezések

• Amennyiben a szerződés vagy a jelen feltételek bármely rendelkezése érvénytelenné, végrehajthatatlanná vagy hatálytalanná válik, az nem érinti a szerződés vagy a jelen feltételek többi rendelkezésének érvényességét, végrehajthatóságát vagy hatályát. Ebben az esetben szerződő felek minden tőlük telhetőt megtesznek annak érdekében, hogy a szerződés vagy az ÁSZF olyan írásbeli módosításáról állapodjanak meg, amely a szerződés vagy az ÁSZF érintett rendelkezését helyettesíti, és a legjobban megfelel az eredetileg elgondolt célnak.
• Jelen szerződés alapján írásos formában készült dokumentumnak minősül az (i) nyomtatott formában készült és a másik szerződő félnek ajánlott levélben vagy futárszolgálattal, illetve bármely más, a feladó számára tértivevény adását lehetővé tevő módon megküldött dokumentum, vagy (ii) elektronikus formájú és elektronikus levélben elküldött, fokozott biztonságú elektronikus aláírással vagy elektronikus jelöléssel ellátott dokumentum.
• A szerződő felek közötti szerződéses jogviszonyra a Szlovák Köztársaság joga az irányadó. Azokra a szerződéses jogviszonyokra, amelyeket szerződés vagy a jelen feltételek nem szabályoznak, a Kereskedelmi törvénykönyv rendelkezései az irányadók.
• A Szerződésből eredő vagy azzal kapcsolatos minden vitás kérdést szerződő felek először megegyezés útján igyekeznek rendezni.
• A szerződés csak mindkét szerződő fél meghatalmazott képviselője által aláírt, számozott és írásos kiegészítésekkel módosítható és egészíthető ki.

Kelt: Dolný Kubín, 2023.01.01.